|
|
Arany László: Idegen entitások az Apolló-8 felvételein |
|
|
|
Joseph Skipper cikke nyomán
|
|
|
|
Ez a téma a járda szélén hever, a vadabbik oldalon, ahol minden kissé különlegessé kezd válni. A vizuális bizonyítékokat a hivatalosan rögzített adatok között találjuk, az 1968-as Apolló-8 holdküldetés anyagában, amikor is Hasselblad, 70 mm-es fényképezőgépet használtak a kép elkészítéséhez, a fókusz a Földre volt beállítva, a fotó a Parancsnoki Modulból készült, maga a küldetés pedig az egyik legelső volt, számos újdonságot hozott. Az Apolló-8 küldetés végrehajtása erős nyomás alatt állt, hiszen meg kellett felelni Kennedy elnök kívánságának, embert juttatni a Hold felszínére és onnan visszahozni az 1960-as évek vége előtt. A repülés célja ennek beteljesítése volt. Azonban problémák voltak a Hold Modullal, vagyis a Hold felszínére leszálló egységgel, számos alkalommal el is halasztották a fellövést, ezért a repülést csak lerövidített formában hajtották végre. Az út során ezek miatt csak a parancsnoki Modult használták és tesztelték, az eredetileg megjelölt háromfős legénységgel. A parancsnok Frank Borman volt, a Parancsnoki Modul pilótája James Lowell és a Hold Modul pilótája pedig William Anders. 1968. december 21-én a küldetés sikeresen megkezdődött a Saturn V hordozórakéta felbocsátásával Cape Canaveralból, Floridából, a később John F. Kennedyről elnevezett Űrközpontból. A Parancsnoki Modul tízszer kerülte meg a Holdat és tért vissza a Földre anélkül, hogy a személyzet megkísérelte volna a leszállást a Holdra. A kutatók számára nem ismert, hogy a Földet ábrázoló képek a Hold felé vezető úton, a Hold körüli pályán, illetőleg a Holdról a Földre való visszatérés során készültek. Ne tévesszük szem elől, hogy a kamerák filmet használtak akkoriban és nem digitális hordozót. Arra is emlékezzünk vissza, hogy ezek az események az űrverseny és a szovjetekkel való Hidegháború korában történtek, igencsak kemény politikai felhangok közepette. Később az Apolló 8 filmjeit beszkennelték és digitális formátummá konvertálták, azért, hogy az Interneten közzétehessék, s e során bizony számos képi műtárgy került rá a digitális fotókra, elsősorban a gondatlanság miatt. Fontos tudni, hogy az itt bemutatott felvételek szkennelt digitális képek, tehát nem az eredeti filmfelvételek. Azt is fontos tudni, hogy a bemutatott dolgokat mások és már jóval ezelőtt felfedezték, nem Skipper bukkant rájuk. Azért hozza most újra elő, mert nagyszámú érdeklődő követi figyelemmel honlapját, munkásságát, s úgy véli, ezek az objektumok megérdemlik, hogy szélesebb közönség is tudomással bírjon róluk. Természetesen mindenkinek saját magának kell eldöntenie, mit gondoljon a beszámolóban szereplő anyagról.
http://history.nasa.gov/ap08fj/photo13-e.htm (görgessen
le az aljáig)
A fenti, első kép a #AS08-03-2382-es katalógusszámot viseli, a szóban forgó objektum nagyon sötét és halvány. A második felvételen Skipper némi grafikus beavatkozása következtében kissé több részlet válik láthatóvá, s az eredmény meglehetősen különös látvány. Skipper úgy gondolja, mindenképpen kérdés tárgya, hogy amit látunk, az szerves életet képvisel, vagy pedig nem, azaz vajon idegen életformát látunk a nyílt világűrben, vagy pedig valamiféle földi mikroba-jellegű életformát, mely a hanyag szkennelés eredményeként került a képre, a kellően nem alapos tisztításnak köszönhetően, netán valamiféle szemétdarab? Ha csupán ez az egyetlen vizuális bizonyíték lenne, akkor csak erről az egyről beszélgethetnénk, Skipper sokkal inkább hajlana arra, hogy valamiféle földi mikrobáról van szó, netán pollenről, amint éppen megpróbál kihajtani, talajt keresvén magának, s mivel a filmanyag erre nem alkalmas, különböző nyúlványokat fejlesztett (indákat), keresvén olyan közeget maga körül, ahol meg tud telepedni, s ezért az egészben semmi különös nincsen. Azonban vessünk egy pillantást a következő, meglehetősen hasonlatos objektumra.
A fenti, harmadik, negyedik és ötödik felvétel hasonló természetű, ám az objektum rajta sokkal kiterjedtebb méretű, mint a #1-és és #2-es felvételen. Ez az illúzió annak tudható be, hogy a #AS08-13-2380-as katalógusszámú felvétel nagyfelbontású (HR) kép, miközben az előző, AS08-13-2382-es felvétel nem érhető el nagy felbontásban (legalábbis Skippernek nem sikerült megtalálni), csupán a szokott méretben érhető el. Akárhogy is, figyeljük meg, milyen mértékben tűnik ez a bizonyos AS08-13-2380 objektum háromdimenziósnak, és azt is, hogy egyáltalán nem tűnik úgy, mintha a szkenner vékonyra lelapította volna, a záró fedelével, ami nyilván megtörtént volna, ha lágy, szerves, vagy növényi anyagról lenne szó. Hogyan is lehetne akkor földi eredetű szerves vegetáció, kikerülvén a táptalajából és belecsöppenve a feldolgozási folyamatba? Szintén fontos megfigyelni a számos, kicsiny, fénylő foltot, ezeknek jó része vagy az objektum tetején található, vagy mögötte, átragyogva a képződmény bizonyos pontjain. Ezen foltok némelyike igazából csillag a háttérben, vagy pedig a szkenneléskor az objektumról letöredezett darabok? A megértés kulcsa lehet az, hogy ezen kicsiny, fényes foltok ugyancsak jelen vannak a Föld sötét árnyékában ezen a képen. Ez a körülmény pedig kizárja azt, hogy háttércsillagok lennének, és támogatja a szkenner felületére hullott, erősen tükröző törmelék jelenlétét a képalkotás folyamán. Alternatív megoldásként jöhet szóba a csillagok jelenléte, fényesebbek, világosabbak. A fényükből ítélve arra következtethetünk, hogy a kérdéses objektum félig átlátszó, hiszen számos helyet áttör rajta a fényük. Ebben az esetben az objektum gél-jellegű, ettől még persze lehet szerves élőlény, mint például az földi óceánok legmélyén, a legsötétebb részeken látható furcsa szerzetek. A természetes reakció, főleg a fősodrú tudósok köréből, akik az általuk ismert dolgokon kívül semmi egyebet nem képesek még elképzelni sem, semmi más nem lehet, minthogy a különleges objektum a szkenner látómezőjében hanyagság miatt hátra maradt szennyeződés. Egyesek még azzal is előállhatnak, hogy a Parancsnoki Modulról levált jégkristályokat, netán az ablakon megtapadt penészfoltokat látunk, miközben az űrhajósok filmeztek. Ha így is lenne, s az mindenképpen említést érdemel, hogy a képek meglehetősen közel esnek egymáshoz, 2380, illetve 2382, és időben is közel áll elkészítésük, akkor bizony ott kellene lennie a közbülső felvételen, illetve a szorosan előttük és utánuk következőkön, hiszen a kamera és az űrhajó lényegesen nem mozdult el időközben, a Föld távolsága sem változott. Ám nincs ott. Néhányan még azt is felvetik, hogy mivel a megjelenése olyan, mint a Kristály entitásnak a Star Trek TV-sorozatból, e felvetést ugye nehéz komolyan venni. Másrészről, lehetséges lenne, hogy az űrkutatás korszakának kezdetén egy ilyen vizuális látvány valóban inspirálhatta a Kristály entitás elképzelést? Ami Skippert illeti, úgy véli, fontos, hogy nyitottabb elmével forduljunk a kérdés felé. Arra gyanakszik, hogy megvan a lehetősége szerves életnek a nyílt világűrben is, amint az alábbi hivatkozásokból láthatjuk.
http://www.marsanomalyresearch.com/evidence-reports/2012/215/enceladus-water-life-1.htm
Skipper számára a választás leszűkül a szkenner lemezére került szerves törmelék, s ő ebbe az irányba hajlik, a másik lehetőség pedig valamiféle különleges, világűrbeli élet. Egy dolog biztos, a jelenség természetének valós háttere nem oldható meg csupán e szkennelt változatú kép elemzése alapján. Egyszerűen azért, mert nem elég megbízható. Amire szükségünk lenne, az az eredeti, 70 mm-es Hasselblad film megfelelő kockái, s akkor lenne eldönthető, hogy ezek az objektumok vajon rajta vannak-e a filmen. Amennyiben az objektumok nincsenek ott, és HA a film nem mutatja semmi jelét a manipulációnak, akkor valószínűleg biztonságosan következtethetünk arra, hogy a szkenner felületére került törmeléknyomokat láthatunk. Másrészről pedig, ha az objektumok megtalálhatók az eredeti filmen, akkor földrengető bizonyítékokra bukkantunk valamilyen különleges, világűrbeli élőlényt illetően, és meg kell tanulnunk felnőni, ennek megértéséhez. Akárhogy is, lehetnek olyanok, akik ezt már látták korábban, Skipper helyesnek tartotta újra ráirányítani a figyelmet, szélesebb nyilvánosságot adva a dolognak. Talán ösztönzéssel szolgál a dobozon kívüli gondolkozás képességének elsajátításához, olyan témák bemutatatásával, mint ez is, türelmes és óvatos vizsgálatával, ahelyett, hogy automatikusan elvetésre kerüljön, csak azért mert túlságosan különös és a hagyományos magyarázatok számára igencsak zavaró.
|
|
