Stargate - csillagkapu

Kutatási anyag 1993-ból - átdolgozva és kibővítve 2006.07

           

 

Az egész Földre kiterjedő energia-áramlási rendszer

A Földünknek, akárcsak az élőlényeknek, megvan a maga „érrendszere”. Csak míg az élőlények ereiben vér folyik, addig szülőbolygónk megfelelő áramlási rendszerében energia.

A globális léptékű energia-áramlási rendszer feltérképezésében Sunderson – amerikai, valamint Nyikolaj Goncsarov szovjet kutató tette meg az első lépést.. Sikerült ugyanis felismerniük a rendszer geometriáját. Miután felismerésüket magán a földgömbön ábrázolták, 12 szabályos ötszögből és 20 szabályos háromszögből álló elrendezést kaptak.

 

Amikor munkájuknak nekifogtak, igazából nem ilyesfajta rendszert kerestek, pusztán a Föld különleges pontjait kívánták feltérképezni, nagy léptékben. Olyan különleges pontokat, ahol hajók, repülők tűntek el, úgymond tehát a „végzetes térségeket” azonosítottak be, mint amilyen pl. a Bermuda-háromszög, az Ördög-tenger, vagy az Afar-háromszög.

Munkájukat folytatván, az egyes „végzetes térségek” mellett, feljegyezték a földmágnesesség rendellenességeinek, a szélsőséges légköri nyomásváltozásoknak, a legpusztítóbb szélviharoknak a megjelenési helyeit, a jellegzetes egyirányú légáramlásokat, az ásványi kincsek leggazdagabb lelőhelyeit, az óceánok mélyén húzódó hegygerinceket és begyűrődéseket, a vulkánikus tevékenységről és földmozgásokról legismertebb pontokat, az óceánok áramlatainak gigantikus méretű örvényeit, sőt, még a madarak legfontosabb telelőhelyeit is.

Az imént felsorolt, más-más szempontok szerint fontos térségek, szépen illeszkedtek az általuk korábban felismert szabályos rendszerbe.

A régmúlt legfontosabb színhelyei ugyancsak e geometriai rendszer csomópontjaiban találhatók: Egyiptom, az Indus-völgyi civilizáció, Észak-Mongólia, Írország, Húsvét-szigetek, az ősi Peru, stb.

A Föld „végzetes helyeit” megfigyelve azt tapasztaljuk, hogy az őket övező misztikumot nyugodtan félretehetjük, a térképen adódó hálózati pontok ugyanis éppenséggel a legnagyobb mágneses anomáliákat jelzik, napkitörésekkor itt fejlődnek ki a legerősebb mágneses viharok. Ugyancsak ezeken a helyeken a legerősebbek a hurrikánok és a tengeri örvények. Mind-mind igen fontos tényező az ember-alkotta szerkezetek „eltűnésére”.

A Földünkre borított háló azonban egyes, földtani és/vagy egyéb jelentőséggel bíró helyszíneket nem jelöl. Talán a rendszert még tovább kellene finomítani. Ehhez természetesen sokkal jobban meg kell ismerni annak működését.

Persze ez az energiarendszer nemcsak a Föld fizikai működésére gyakorol alapvető hatást, hanem az életre magára is. A dolog innentől kezdve válik még izgalmasabbá.

Magának a rendszernek a kialakulására és tulajdonságainak okára még nem sikerült válaszolni.

 

A Ley-vonalak rendszere

A teljes szülőbolygónkat behálózó energiarendszernek megvannak a jóval kisebb léptékű, de számunkra nem kevésbé érdekes „helyi” változatai is. Alfred Watkins munkássága nyomán ezek az energia-áramlási csatornák kapták a Ley-vonalak elnevezést.

Többféle néven hivatkoznak – kultúrától függően – ezekre az energia-csatornákra, mint pl. sárkányvonalak, ugarvonalak, tündérösvények, stb. A név különbözősége ellenére az közös bennük, hogy rajtuk ősidők óta ménhírek, dolmenek, kőgyűrűk, rendkívül régi épületek, mesterséges dombok, és ugyancsak mesterségesen elhelyezett, ingókövek találhatók. Mára már több tízezer ilyen vonalat tártak fel. Működésük pontos megismerése még gyerekcipőben jár, azonban Dr. Wilhelm Reich már odáig jutott, hogy az energiavonalak segítségével képes volt esőt előidézni., vagy éppenséggel eloszlatni a viharfelhőket. Halála előtt közvetlenül az űrhajózásban való felhasználhatóságukat kutatta.

A vonalak mentén elhelyezett ingókövek nemcsak iránymutatóként szolgáltak, hanem energia-fókuszáló szerepük is volt, hiszen pl. a pákozdi Pogánykő közelben 12, különböző erősségű Ley-vonal találkozik.

Meghatározott helyeken „gyógyító-köveket” állítottak fel tízezernél is messze több évvel ezelőtt élt őseink.

Ami különös, hogy az egész rendszer szinte él és lüktet, ahogy azt Dobogókőn, megfelelő Hold- és Napállásnál, bárki megtapasztalhatja.

A vonalak többnyire nyílegyenesen futnak.

Miként lehet megtapasztalni, hogy ezekben a vonalakban energia áramlik?

Az ilyen jellegű sugárzásokra érzékenyebb emberek beszámolnak róla, hogy az egyik vonalon állva kellemes bizsegést éreznek, a másik vonal esetleg éppen a fáradtság érzetét kelti bennük, a harmadik esetleg áramütésszerű zsibbadást okoz, míg a negyedik melegséget. A pontos kiváltó mechanizmus nem ismert még.

Igen fontos dolog lenne, ha e vonalak energetika működését pontosan felderítenénk, többé nem lennének ugyanis energia-gondjaink sem, hiszen közvetlenül bolygónk energiáját tudnánk megcsapolni. A kimerítés veszélye sem fenyegetne, mivel a Nap és a Hold folyamatosan újratölti a rendszert, mint valami hatalmas akkumulátort. A tiszta energia tehát kéznyújtásnyira van, talán mindössze néhány centiméterre tőlünk.

 

Gyógyító energia

Egyes megalitikus emlékhelyekről, mint amilyen pl. a Nagy-Britanniában található Moel Ty Uchaf, azt tartják, hogy gyógyító energia áramlik bennük, ám a felállított kövek villámokat és mennydörgést is képesek előidézni, sőt, időnként állítólag odébb vándorolnak. A köveket megérintve az emberek egy része bizsergést, olykor áramütést érez. E jelenségről elsőként Dion Fortune tett említést 1936-ban. A szent helyeket „energiaközpontoknak” nevezte. Arthur Lawton 1939-ben megjelent könyvében felismerte a kapcsolatot az ősi emberek által elhelyezett építmények és a kozmosz között.

Egyesek szerint a kőépítmények csak jelzik az energia-központokat, míg mások szerint konkrétan beavatkoznak az energia-áramlási rendszerbe, pl. különböző összetételű és formájú kőzetek, kristályok felhasználásával. Az egyes energiaáramok polaritását befolyásolják a holdfázisok, valamint a kozmikus hatások is. A kristályok segítségével az energia-áramlatok eltéríthetők, esetleg időlegesen kikapcsolhatók.

A Kőkorszaki emlékhely, Moel Ty Uchaf, nemcsak erről híres. 1974 telén ugyanis a közvetlen közelében zuhant le egy repülő csészealj. A közeli Llandrillo-ban élő szemtanúk elmondták, hogy erős robbanást, majd azt követően morajlást hallottak, mindeközben erős fényű, narancssárga színű tűzgömb jelent meg a hegyek felett. A hegyi utat napokra lezárta a Királyi Légierő, szakértői ufókutatókkal együtt közösen vizsgálták ki az eseményt. A pásztoroknak a védelmi minisztérium képviselő személyesen tiltották meg, hogy nyájaikat a kérdéses területre tereljék.

Létezik egy beszámoló arról is, hogy két, Királyi Légierő felségjelzést viselő, terepjáró hagyta el a helyszínt, két földönkívüli testét szállítva, akiket a roncsok közül szedtek össze, és azonnal Dél-Angliába, Porton Downba szállították őket a kutatóközpontba.

Feltétlen meg kell itt jegyezni, a lezuhant repülő csészealjak túlnyomó többségének hátterében balsikerű katonai kísérletek állnak és nem földönkívüliek! Talán jelen esetben is. A hivatalos források bizonyára ezt soha sem fogják nekünk részleteiben is elmondani...

 

Tápiószentmárton

Nekünk magyaroknak is megvannak természetesen a magunk „gyógyító helyei”, ezek közül talán a leghíresebb, folyamatosan a legtöbb embert vonzó, a tápiószentmártoni Attila-domb.

 

 

Az Attila domb a Kincsem Lovaspark területén fekszik. A terület a múlt század elejéig a Blaskovich nemesi család birtoka volt, itt nevelkedett a verhetetlen csodakanca, Kincsem is. Emlékére 1999-ben múzeum nyílt a Lovasparkban.

 

Gróf Blaskovich Ernő, Priscos Rhetor korabeli leírása alapján valószínűsítette, hogy hajdanán itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdett a területen. Ennek köszönhetően 1924-ben itt találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az Aranyszarvast, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. Ezen kívül számos új-kőkori, réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avar- és Árpád-kori használati és dísztárgy került a felszínre. Ez azt támasztja alá, hogy esetleg, a terület jótékony hatását is felismerve, már Kr.e. 4-5000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A hely régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes feltárása még nem történt meg.

Jelenleg itt lótenyésztés folyik, valamint a Kincsem Lovaspark SE fogathajtó és díjugrató versenyzőinek felkészülése. Természetesen a Parkba látogatók is kipróbálhatják a lovaglást, kocsikázást. Egy könnyű sétára található az őshonos állatok parkja, ahol a jellegzetes szikes ősgyepen szürke marha gulya legel és megtekinthetőek a mangalicák, rackajuhok, szamarak és őshonos lábasjószágok.

15 hektáron érezhető az a természeti erő, mely a köztudatban „energia” fogalomként ismert, az egész Kincsem Lovaspark területén megnyilvánul, beleértve annak létesítményeit (szálloda, étterem, istállók, udvar) is. Bár a jelenség középpontja az Attila-dombon van, a jelenség intenzitásban, térben és időben állandóan változik. A hatásmechanizmusban nem az erősség dominál.

Ma már köztudott, hogy minden betegség egyfajta energiahiányos állapot következménye. Az itt tapasztalható sugárzás segít helyreállítani és megőrizni a testi, lelki egyensúlyt. Az egész szervezetben harmonizálja az energia áramlását, tehát nem csupán egy szervre hat, hanem az egész szervezetre. Az alapvető működést segíti, öngyógyító folyamatokat indít be. Valakinek már egy alkalom is elég, másoknak a hely kúra-szerű felkeresése javallott.

Az első, amit érezhetünk, az energia megtapasztalása. Kézen, lábon, egész testen bizsergés, melegség, vagy éppenséggel hidegség, érezhető. Ám mindezt nem mindenki érzi és a különböző megnyilvánulások megtapasztalásának hiánya nem akadálya a gyógyító folyamatok beindulásának.

Meditatív, révületi állapot kedvezően befolyásolja a kívánt hatás elérését.

Nem tudni kinél, milyen betegségnél és milyen változások indulnak be. A tudományos adatgyűjtés és az adatok feldolgozása jelenleg is folyik. Ha sikerülne megismerni a hatásmechanizmus hogyanját és mikéntjét, az orvoslás tudománya sokat kamatoztathatna belőle.

 

Rollright

Az eddigi legátfogóbb vizsgálat földünk energia-áramlatainak felkutatására az 1977-ben, Paul Devereux kezdeményezésére Angliában meghirdetett Dragon-Project, azaz Sárkány-terv volt. A felhívást tíz éven át tartó, olykor rendkívül nehéz körülmények között végzett, ám hihetetlenül alapos és minden részletre kiterjedő munka követte. A kutatók két csoportra oszlottak. Egyikük szigorúan, a tudomány által elfogadott eszközökkel mért, míg a másik csoport parapszichológiai eljárásokat használt. Figyelmüket elsősorban a Rollright-kövekre összpontosították.

Rögtön megadta a kutatás alaphangját a teljesen ismeretlen természetű rádiójelek érzékelése. Emellett folyamatosan jelzett a Geiger-Müller számláló is.

A térségben az ultrahang-tartományt is monitorozták. Ugyanis évekkel korábban felfigyeltek már kutatók a Ley-vonalak felől érkező szokatlan ultrahang-jelekre. Néhány különleges adottságú ember hallotta is ezeket. Hallotta „énekelni” a köveket. Most mindezt sikerült igazolni is. Pirkadat előtt észlelték a legerősebb kilengéseket, Napfelkelte után a jelek fokozatosan gyengültek, majd elhaltak. Olykor napokon át nem történt semmi változás, legfeljebb éjszakánként rezdült meg egyszer-kétszer a mutató.

A megfigyeléseket úgy összegezték, hogy a holdfázisok, valamint a napfoltok száma valamiképpen hatást gyakorol a térségben elhelyezett kövek környékén tapasztalt ultrahang-kibocsátásra. A jelenség hatásmechanizmusa sajnos teljes mértékben ismeretlen. Viszont egy dologban tisztábban láthatunk, ugyanis a megfigyelés következményeképpen most már biztosak lehetünk abban, hogy az érzékeny fülű utazókkal nem a képzeletük játszott, amikor „éneklő kövekről” beszéltek. A Rollright kövek védettek, és közülük is fokozottan védett a  a King Stone - azaz a Király Kő.

 

Ha a kövek képesek ultrahangokat kibocsátani, már pedig minden erre vall, akkor ez, az átlagos emberi fül számára nem hallható hangrezgés, fókuszálható, megfelelően elhelyezett kövekkel. ily módon elősegíthető az emberi szövetek regenerálódása - amennyiben az illetőt a megfelelő helyre állítjuk. Magvak csírázása is felgyorsítható ultrahang segítségével. Nem kizárt, hogy bizonyos termékenységi „rítusokat” nagyon is konkrét céllal és konkrét helyeken végeztek, nem is beszélve a rendkívüli precizitással megválasztott időpontról és körülményekről.

A Sárkány-terv kissé átformálódva, de 1991-től folyamatosan zajlik. Önkéntesek alszanak a köveken, illetve a kövek közvetlen környékén, miközben tudósok azt próbálják kideríteni, van-e bármiféle köze a jelen lévő sugárzásoknak az emberi tudat- és tudatalatti működésére. Arra is kíváncsiak, vajon jelentkeznek-e olyan álmok, látomások, melyek az energia-központokban megfigyelhetők.

 

Magyarországi Ley-vonalak

Mások példáját követve, az 1990-es évek elején megpróbáltuk felderíteni a magyarországi Ley-vonal rendszert, megkeresni a hazánkban legjellemzőbb energia-központokat. Álláspontunk szerint, mivel az energia-ösvények az egész világra kiterjedő hálózatot alkotnak, akkor ennek a hálózatnak szükségképpen Hazánkban is vannak elemei. Olyan helyeket kerestünk elsősorban, melyek valamilyen „csodálatos esemény” kapcsán híressé váltak, és a katolikus egyház jelentős búcsújáró helyei közt tartja számon, de ugyanilyen alapossággal kerestük a „jelenési helyeket”, látomások helyeit, de gyógyforrások, különleges ikonok, szentképek, olykor „szent” források helyeit.

 

 

    Munkánkat néhány körülmény hátráltatta, ugyanis legnagyobb sajnálatunkra, amikor valamilyen természetfölötti élményt tapasztalnak az emberek, és beszámolójukkal megkeresnek tudósokat, akkor a tudósok általában az illető bejelentő elmeállapotát kezdik el vizsgálni és nem magát a jelenséget, a megtapasztalt tényt. Nem kell mondani, ez a fajta hozzáállásuk mennyire árt a tudománynak, de a megfigyelőknek is, akik legközelebb nem mernek kiállni észleléseikkel.

A tudományt leginkább a „szokatlan” jelenségek megismerése viszi előre, s nem pedig az ilyeneknek való hátat fordítás. Mindezek ellenére tekintélyes mennyiségű anyag gyűlt össze az évek során archívumunkban.

Ahogy egyre-másra gyűltek térképünkön a különböző „szent helyeket” jelölő pontok, úgy vált mindinkább felismerhetővé az a rendszer, melyet alkotnak. Több száz kilométeren át vezető nyílegyenes vonalak, több tucat kilométeres sugarú körívek bukkantak fel. Nem hittünk a szemünknek!

 

 

Az ország egyik legnagyobb erővonal-csomópontja látható itt, Csobánka közvetlen közelében, a Pilisben. Közel hasonló jelentőségű csomópont található Gyulán és Lentiben. Ezek a helyek sok szempontból kitüntetettek.

 

A fő égtájakkal egybeeső, ezért „fő” vonalnak tekintett egyenesek meghúzása után néhány mellékvonal is előbukkant. Igazából csak ekkor mutatkozott meg az összefüggés a vonalrendszer és az ingókövek, illetve a kunhalomként (más vidékeken kurgán, mound, stb. néven) ismert dombok között. Ugyanis kiderült, hogy ezek az olykor több mint tízezer évvel ezelőtt, mesterségesen emelt halmok olyan rendszert alkotnak, amely pontosan beillik a korábban említett fővonalak rendszerébe. Ráadásul, amikor a vonalakat meghosszabbítottuk a környező országok felé, azt tapasztaltuk, hogy azok gyakorlatilag tökéletesen egybeesnek a Daniken és mások kutatásai alapján feltárt egyenesekkel. Pl. az egyik Dánián és Németországon áthaladó vonal áthalad a csobánkai szentkúton, Petőfiszállás-Szentkúton, a szegedi Dómon, valamint és az ókori jóshelyen Delphoin is.  A kérdéseket mi is feltettük: Mi ez? És mi ennek az egésznek az értelme? Mindez a véletlen műve lenne csupán?

 

 

A Szentes közelében tapasztalt fő Ley-vonalak. Jól látható, hogy egyikük városunk főutcájával egybeesik, s öt templommal is közvetlenül érintkezik.

 

Csobánka

Magyarország legjelentősebb „energia-központja” Csobánka. Négy Fő Ley-vonal metszi itt egymást. A településhatárában, egy domboldalon fakadó forrás már hosszú évszázadok óta ismert gyógyító hatásáról.

A Pilis-hegység déli peremén lévő község Pest megyéhez tartozik. Szerbek alapították a XVII. század végén, német és szlovák lakosságát a XVIII. század folyamán nyerte. A Szentkút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, katolikus kultusza későbbi és német eredetű.

A hely legendája szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás miatt mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak.

A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások.

Akárhogy is, a forrásnak már a Mária-jelenés előtt, a XIX. század elején gyógyító híre volt: Lázkutacska, volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. A zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket mosogatják. Ezután a környező fákra, bokrokra akasztják kötéseiket, rongyaikat, ezzel is jelezve az elért vagy kívánt gyógyulást.

A múlt század közepén egy budai és egy pesti német asszony kápolnát építtetett a forrásnál, amit Sarlós Boldogasszony ünnepén áldottak meg. A nyitott forrás fölé századunk elején lourdes-i barlangot emeltek, amelybe hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is. Ezen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek ünnepén szívesen látogattak ide.

A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Bár az átalakítással sok régi fogadalmi kép kikerült a templomból, a felajánlás századunkban is szokás volt. Máig sok imameghallgatás történik itt. A zarándokok egy része zöld ágat visz haza Csobánkáról, más része a forrásból vizet.

Illés napján a szerb zarándokok a kereszt előtt építettek oltárt. Mise után a pap megszentelte a forrást, ennek vizével pedig a búcsúsokat.

Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony (július 2). Jönnek zarándokok más Mária-ünnepeken is, és különösen szombatonként, mert a szombatot Mária napjának tartják. Egyéb búcsúi: Kisasszony napja (szeptember 8), illetőleg Illés-nap (július 20). A csobánkai búcsújáró kápolna vadregényes természeti környezetben fekszik. Hosszú erdei úton, kellemes sétával közelíthető meg. Rövidebb hétvégi kirándulások céljának is alkalmas.

 

  

 

 

Petőfiszállás-szentkút

A Csobánkán és Budapesten áthaladó, majd Delphoit is metsző vonal következő állomása Petőfiszállást-Szentkút. Az egyetlen nagy-alföldi, artézi forrás helye. Szintén ismert búcsújáró hely.

Az egykori Ferencszállás a XIII. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt a Kiskunság területén. A templommal rendelkező falu életét a török hódítás törte meg. Lakói a portyázó török-tatár hadaktól nagyobb biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. A falu határa hosszú ideig Kecskemét és más kun, jász települések legelője volt. 1745-ben a jászkunok önmegváltásakor a puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta magához.

A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjszakai órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, amelynek vizében Mária nagy fénnyel tündöklő alakját pillantotta meg. A hír gyorsan elterjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz csodát látni, vizéből pedig az otthonmaradt hozzátartozóknak vinni. A hagyomány ezt a csodát azzal magyarázta, hogy a falu papja a betörő törökök elől az Oltáriszentséget a templom előtti forráskútba rejtette.

Az 1700-as évek végén, mondja egy másik legenda, egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Megmosakodott vizében, s a lába meggyógyult. Mankóit leszúrta a földbe, amelyek kihajtottak és terebélyes fává nőttek. E fákat később a búcsúsok szilánkonként elhordták.

A meginduló búcsújárás hatására a kiskunfélegyházi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett. A zarándoklatokat azonban 1793-ban a váci püspöki hatóság betiltotta. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek a földjén a búcsúsok a friss vetést sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám a víz a piszkot kihányta, s még nagyobb erővel tört föl. Ezt égi intésnek tekintették, s ettől kezdve senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették, védőtetőt emeltek föléje és különösen Pünkösdkor és Kisasszony napkor (szeptember 8.) nagyon sokan látogatták.

A búcsújárás miatt Kiskunfélegyházán 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult. A templom építéséhez a középkori Ferencszállás elpusztult templomának köveit is felhasználták. Egy évtized múlva készen volt a templom és előtte a szent keresztút tizennégy stációja. A szentkút környékét Kiskunfélegyháza város 1888-ban megvásárolta és fásította. A millennium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája, majd a Prágai Kisjézus képoszlopa, s végül a Lourdes-i barlang, amely egyúttal szabadtéri oltár is. A stációkat egy fedett folyosón újjáépítették.

A kegyhely sajátos szertartása a búcsús ünnepek gyertyás éjszakai körmenete. A tágas pusztán, ahol a látóhatárt csak néhány fa korlátozza, hatalmas égbolt borul a virrasztó búcsúsokra. A teremtmény-érzéssel eltöltött híveknek megtapasztalt Istenélményük van. A kegyhely jellegzetessége a búcsúsok adományaiból összegyűlt Mária-múzeum kiállítása. A kegyhely legendáját és történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében.

 

A Ley-vonalak mibenléte

          Már korábban is használtunk különböző típusú sugárzásmérőket repülő csészealjak leszállási nyomainak, valamint gabonaköröknek vizsgálatára. Az eredeti (vagyis nem ember által elkészített) nyomok mindig fokozott háttérsugárzást mutattak, mely sugárzásnak sem keletkezését, pontos viselkedési módját, sem pedig minden egyes összetevőjét nem ismerjük pontosan, ám tulajdonságaiban annyira jellegzetes, hogy egyértelműen megkülönböztethető, és a rendelkezésre álló fizikai ismeretek alapján ilyen típusú sugárzás sem mesterséges, sem természetes keletkezéséről nem tudunk.

         A sugárzásmérőkkel aránylag pontosan fel tudtuk deríteni ezeket a különleges tartományokat. A műszerek elektromágneses - mikrohullámú, infravörös és ultraibolya, valamint alfa, béta és gamma tartományban dolgoztak. A Ley-vonalak szélessége olykor a 20 métert (!) is elérte, a jellemző érték ennek a számnak a tizedrésze körül volt, de egész keskeny vonalakkal is találkoztunk.

A vonalak mentén elektromos töltésáramlást is kimutattunk, ami jó magyarázat lehet a gyógyforrások kialakulására. Ugyanis, a töltések folyamatos jelenléte miatt a kőzetek tulajdonságai a piezoelektromos-hatás miatt megváltoznak, emellett, a felfakadó forrás ionösszetételében is bekövetkezhetnek változások, emiatt a víz gyógyvízzé válhat, révén egyes beteg sejtek nem tudják elviselni a normális vízétől eltérő ionösszetételt.

A piezoelektromos-hatást érhetjük tetten a kőzetek összenyomódásakor is, pl. geológiai törésvonalak mentén. Ilyen helyeken a kőzetek szilárdsága és vezetőképessége megváltozik. A törésvonalak mentén könnyebben fakadnak források, az előtörő víz minőségére pedig hatással vannak a környező kőzetek, azok fizikai, illetve elektromos tulajdonságai. Mindezek megváltoztathatják a víz fizikai, de kémiai tulajdonságait is. Így születnek a gyógyvizek.

A síkvidékeken a dombok, a hegyes vidékeken az ingókövek, ménhírek jelzik, a vonalak haladási irányát, egyben gyakran erősítőkként is működnek. Nem feltétlen minden domb és minden ingókő, hiszen azoknak csillagászati, temetkezési és egyéb szerepük is volt. Bár, a két rendszert olykor lehetetlen szétválasztani.

A mérésekből az derült ki, hogy a Ley-vonalak rendszere szorosan összefügg a földmágneses térrel, annak mintegy felszíni megjelenése. Habár a naptevékenység, a földmágneses viselkedések olykor gyorsan változnak (a vonalak energiatartalma is igen széles határok közt ingadozik, még az időjárás, napállás, holdállás hatására is!), a fővonalak helye hosszútávon megmarad, miközben egyes kisebb energiájú alhálózatok időlegesen megszűnhetnek, illetve újra kialakulhatnak.

Ha a fővonalak megmaradnak - márpedig így tesznek - akkor felfoghatók állóhullámokként, a fővonalak ráadásul egyfajta minimál-potenciálfelületet is alkotnak, hiszen függőleges kiterjedésük is van (hasonlóan a szappanbuborékokat egymástól elválasztó síkokhoz), levonható tehát a következtetés: a Ley-vonalak nem mások, mint a földmágneses tér földfelszínen tükröződő alakzatainak minimál-potenciálfelületei.

 

Magyarországon és környezetében 456-tól napjainkig keletkezett földrengések epicentrumai, valamint a legfontosabb törésvonalak.

 

 Mindezek mellett, a Ley-vonalak gyakorlatilag egybeesnek a legfontosabb geológiai törésvonalakkal is. A geológiai törésvonalak pedig igen sok furcsa jelenséget produkálnak önmagukban is. Leginkább fényjelenségeket. A dolog érdekessége az, hogy az legtöbb fényjelenséget „Szűz Máriaként” azonosítják. Ennek miértje nem ismert még. A törésvonalakkal való egybeesés természetesen fokozza a piezoelektromos hatást is, sok esetben egyenesen kiváltója ezeknek.

A Ley-vonalak többszörös kereszteződése az emberi tudatra gyakorolt hatást is fokozza. Nem véletlen, hogy pontosan ilyen helyeken mentek fel táltosaink a hegyekre révületbe esni, azaz belelátni a jövőbe. Pontosan tudták, hogy ezeken a helyeken, megfelelő technikát alkalmazva, igenis bele lehet látni a jövőbe. Sőt, a többi táltossal is kapcsolatba tudtak lépni. Meg még sok mindenki mással.

Az sem véletlen, hogy a Föld leghatalmasabb építményei szintén ilyen pontokon, vagy közvetlen közelükben találhatók. Mint pl. az egyiptomi nagy piramisok (azaz peremesek). Ezek a vonalak ugyanis a már tárgyalt hatások mellett további furcsasággal rendelkeznek: anyagszállításra is felhasználhatók! Ha pl. egy szállítandó kő felszínét elektrosztatikusan feltöltik, a kő szépen végiglebeg célállomásáig, ahol azután csak be kell illeszteni a pontos helyére. Nem ismert a pontos mechanizmus, miként hajtották ezt végre. De azt biztosan tudjuk, hogy Merlin pontosan ezzel a módszerrel építette Camelot várát.

A Ley-vonalak adta energetikai hátteret felhasználják a repülő csészealjak is közlekedésük során, hiszen a megfigyelt „légifolyosóik” éppenséggel a főbb Ley-vonalakkal esnek egybe.

De ilyen vonalak mentén tűnnek fel a gabonakörök, s a legtöbb „természetfelettinek” tartott esemény is vagy a vonalak mentén, vagy a csomópontokban észlelhető.

 

Kunhalmok - kurgánok

"Ti vagytok a mi katedrálisaink" - Illyés Gyula nevezte így a kunhalmokat, az Alföldnek ezeket a sajátos tájképi elemeit. Az egykor vízjárta síkság jellemző földpiramisai Győrffy István, a honi néprajztudomány jeles képviselője szerint "olyan 5-20 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el. A legvalószínűbbnek az tetszik, hogy a kunhalmok többségét a honfoglalás előtt itt élő népek temetkezési és őrhelyéül hozták létre, s a későbbi időben ezek lettek a ’vigyázóhalmok’ és a határhalmok.”

 

 

Szelekovszky László - Békés megye kunhalmai - című könyvéből

 

Az elgondolás szép, csakhogy a kunhalmok száma már önmagában is elgondolkodtató: 40.000 lehetett belőlük (levéltári adatok és katonai térképek szerint)! Mivel pedig errefelé sűrű erdőségek voltak, a kunhalmokon állva sem lehetett messzebb látni...

A kunhalmok elsősorban tájképi, régészeti és növénytani értékként fontosak. Emellett azonban számos halomhoz történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok fűződnek.

Sajnos mind több a jellegét vesztett (befásított, beépített, megcsonkított) halom. De az is rontja a látványt, ha a halom környékén létesítmények (távvezetékek, épületek, roncsolt területek) találhatók.

A kunhalmokat, kurgánokat azonban nem véletlenszerűen helyezték el elődeink, és mivel tekintélyes részük megsemmisült, eredeti rendszerük már csak töredékesen tárható fel.

A Föld valamennyi sík területén emeltek kurgánokat. Az eurázsiai sztyeppéken, de Amerikában, sőt, Ausztráliában is. Minden bizonnyal ugyanazzal az eredeti céllal: a Föld energiaösvényeinek fókuszálására és felhasználására. Ettől eltérő cél minden bizonnyal későbbi korokhoz köthető.

Az alföld legmagasabb kunhalma a Békésszentandrás közelében található Gödény-halom.

Csongrád megye legmagasabb kurgánja a Sáp-halom. Méréseink gyakori színhelye. A Szentes és Szegvár határán emelkedő halom körül azonosították az azonos nevű falut. A hagyomány szerint Sáp nevű vitézről nevezték el, aki a törökök ellen vívott harcban itt esett el. A halom tetején egykor templom állt.

 

  

 

1730-ban Mikoviny Sámuel csillagász itt végezte szögméréseit, ezért a Sáp-halom térképtörténeti emlékhely is egyben. Ennek emlékét egy tábla is őrzi a halom tetején.

Közelében Árpád-kor temetőt találtak.

 

 

 

Térkapuk?

A Ley-vonalak rendszerének és fizikájának megismerése egészen távolra is vezethet. Mindebben az a furcsa, hogy ez a tudás egykoron már az emberiség birtokában volt, és alkalmazta is azt mindennapi élete során. Miről is van szó?

A többszörös Ley-vonal kereszteződésekben impulzus-mágnesestér van jelen. Ráadásul ez a tér asszimetrikus és a felharmonikusok igen nagy frekvenciákon rezegnek. Lásd Rollright.  Az így létrejött tér nemcsak az agyra és a viselkedésre hat (jelenések, parajelenségek, stb.), hanem magának a térnek a szerkezetére is. Ilyen helyeken - adott időpontokban - nyílik meg az időkapu, tárul fel a jövő vagy a múlt. Ha ezt figyelembe vesszük, mindjárt érthetővé válik, miért azokon a helyeken épültek jósdák, ahol.

Mindezeken túl térkapu is megnyílhat, vagyis, ha valaki ismeri ezen helyek titkát, a működési mechanizmusát, azaz a fizikáját, akkor az illető a tér egy másik pontján is meg tud jelenni, esetleg egy párhuzamos világban is. A sok-sok eltűnés mögött esetleg ilyen „spontán” bekövetkezett jelenség is állhat. Egyben magyarázatot kaphatunk bizonyos „égből pottyant” állatok felbukkanására is.

Az idő- és térkapuk helyes használatával a természet szinte korlátlan uraivá válhatunk. Jelenleg azonban erre abszolút alkalmatlanok vagyunk…                                                                             

 

 

Vissza a nyitólapra