Érdektelenségbe fulladt világszenzáció

Hatalmas gabonakör Nagykanizsán

2020. Június 18-án este két fiatalember hajtott a nagykanizsai úton, amikor Kiskanizsa közelében látványos fényjelenségre figyeltek fel. Az utas azonnal előkapta mobiltelefonját, és rögzítette az eseményeket. Bizonyára tudatában sem volt annak, hogy lényegében egy világszenzációt örökített meg.

Mi is történt?

Szakadt az eső, erős zápor öntözte a környéket, a fényszórók alig hatoltak át a sűrű esőfüggönyön. Az autó utasa 15 másodpercen keresztül rögzítette, amint az út mentén, a felszínről, hatalmas fényesség árad mindenfelé, az utat magát is megvilágítva több száz méteres hosszúságban, az alig átlátszó esőfüggöny ellenére. Maga a fényforrás pontos helye nem volt látható, ugyanis egy út melletti fasor lombozata eltakarta.

Egy képkocka a Nagykanizsa határában megfigyelt fényjelenség filmfelvételéből.

Első gondolatuk az volt, valami felgyulladt, ám a szakadó eső miatt maximum elektromos eredetű tüzet láthattak volna, elektromos vezeték azonban a közelben nem volt. Ahogy közeledtek a fényforráshoz, az hirtelen, mintegy varázsütésre kihunyt, nem elhalványodott, hanem hirtelen megszűnt. A folyamatosan égő tüzekre nem jellemző módon. Az autóban ülők egymással megdöbbenve beszélgettek, hova is lett a fény. A felvétel további részében nagyon jó megfigyelhető, hogy alig látható valami az útból, mert annyira ömlik az eső.

Az általuk készített felvétel az Internetre is felkerült, az egyik bulvárlap cikket is írt róla, ám a helyszínt, önkényesen és valótlanul, áthelyezte Nyíregyháza térségébe. Nyilván, nehogy valaki kutatásokat kezdeményezzen.

Nagyon okosan és szakszerűen jártak el a fiatalemberek továbbiakban, B. Vince félrehúzódott és megálltak, ellenőrizték, hogy valóban sikerült-e a felvétel. Igen, szerencsére sikerült, s ennek a sikernek a jelentősége csak később derült ki, amikor a helyszínt nappal is felkeresték.

Egy világviszonylatban is hatalmas, 28 méteres (más beszámolók szerint 26 méteres) gabonakört találtak. A helyszínt bejárták pár nappal később, ezúttal természetesen világosban, és újabb videófelvételt készítettek. Lelépték a kör átmérőjét, azt 28 méternek találták. Semmiféle tűznek, hőhatásnak nyoma nem volt! Később a felvételeket elküldték volt osztálytársuknak, Anikónak, aki – ismerősével - szintén megvizsgálta a jelenség nyomait, s ugyancsak felvételeket készített. Ezeken a felvételeken jól látható, hogy a gabona kicsiny kévéket alkotva feküdt le, és maradt a talajhoz símulva. A szárak nem törtek el. A kör területén található zöld növényzet az eső hatására – pár nap alatt - kiegyenesedett.

A búzaszálak balos forgásiránnyal feküdtek meg, mely irány azonos a Föld tengelyforgási- valamint a Nap körüli pályájának keringési irányával.

Drónfelvétel is készült a későbbiekben, majd néhány kutató szintén meglátogatta a nyomokat. 

Most pedig nézzük a lehetséges magyarázatokat.

Magyarázatok

1. Párzó szarvasok taposták ki. – Nos, ez nem vicc…, ezt az értelmezést még komoly tudósoktól is hallani… Nem is teszek hozzá semmit.

B. Vince és társa – néhány nappal később – világosban is felkereste a helyszínt. Egy képkocka az akkori felvételükből.

2. Másokat becsapni akaró szélhámosok taposták ki. – Ekkora gabonakört nem lehet kitaposni. Főleg nem tök sötétben, szakadó eső közepette. Még nappal sem, száraz körülmények között. A Magyar Tudományos Akadémia közel 30 éve adós annak bemutatásával, miként kell ekkora gabonakört „kitaposni”. Aztán ugye ott a lebukás veszélye, ha valakit gabonakör-taposáson kapnak az egyrészt nagyösszegű gazdasági károkozás, plusz birtokháborítás. Komoly büntetési tétel mellett. Magyarországon hasonló méretű gabonakör 1992. őszén keletkezett, melyről Takács Gábor és Dallos Róbert azt állította, egyetlen éjszaka során készítették, mely kijelentésük természetesen minden alapot nélkülöz. Magukra vállalták az ufókutatók lejáratásának szerepét, ám gabonakört fényes nappal sem voltak hajlandók taposni… „Érdekes” módon, habár felvállalták a „tettüket”, mégsem kellett sem kártérítést fizetniük, sem birtokháborításért felelni… Nem 30 ezüstöt, hanem 300 dollár jutalmat kaptak „tettükért”. Amit az állítólagos hamisítók sem tudtak, az az volt, hogy a székesfehérvári gabonakör mentén, azzal koncentrikusan, ott volt egy 7 cm széles tökéletes kör alakú forma is.

Az már csak „mellékes” körülmény, hogy a fehérvári gabonakör területén (és ez minden esetben így van!) jelentős háttérsugárzás-növekedést lehetett műszerekkel kimutatni, a térség alapsugárzásához mérten nagyjából négyszeres értéket. Csakis és kizárólag a gabonakör területén, néhány deciméterre tőle már nem. Az ufókutatók kihagyták a ziccert, hogy megkérdezzék a „hamisítókat”, vajon egy 7 cm szélességű gabona-gyűrűt miként „tapostak ki”…, és miként juttatták a talajba a megnövekedett sugárzást…

3. Plazmavortex. - Az elmélet hirdetőinek még sohasem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani a feltételezésüket. Kétségtelenül jól hangzik, ám ha helyes, akkor sokkal sűrűbben kellene megjelenniük gabonaköröknek, s ráadásul nem ekkora méretben. Mivel a plazmavortexek kialakulásához megfelelő földrajzi viszonyok is szükségeltetnek, következésképpen ugyanazon a helyszíneken kellene rendszeresen feltűnniük. Nem teszik. Egyébként, a plazmavortex elmélet fizikailag sem állja meg a helyét.

Az egykori osztálytárs is filmezett a helyszínen. E felvétel az ő szívességéből közölhető.

4. Villámlás. – Az előző elmélet mellett ez is gyakran felbukkan. Tudni kell azt, hogy a villámok, néhány különleges esettől eltekintve (felhőkarcolók), mindig lentről(!), a talajszintről indulnak ki, s haladnak felfelé, és soha sem lesújtanak az égből! – Habár úgy látszik. (Természetesen vannak felhők közötti villámok is, ám jelen esetben azok nem játszanak szerepet.) A villámcsapás helye pontszerű, általában jelentős hőhatással jár, s ahová „lecsap, ott egy sajátságos anyag keletkezik, az úgynevezett villámkőzet, másként mennykő.

A villám azért is csap felfelé, mert a Föld maga alapvetően negatív töltésű, tehát elektrontöbbletet hordoz, az elektronok pedig sokkal könnyebben mozdulnak el, mint a pozitív töltésű protonok. Ráfásul a villámcsapás helye – mint említettem - pontszerű, s nem pedig 26 méter átmérőjű… Ám ez a körülmény cseppet sem zavarja a villám-elmélet híveit.

(Vajon a szombathelyi temető bejáratánál évtizedekkel ezelőtt keletkezett 9 cm mély betonkört is „taposták”, netán villámcsapás hozta létre? Vagy a messzi északon megjelenő jégköröket, jéggyűrűket?)

Viszont. Létezik olyan villám, amely nem pontszerű, mégpedig a gömbvillám. Olykor jelentős fényt is képes kibocsátani. A legnagyobb gömbvillám, amit valaha láttak, mindösszesen másfél méter átmérőjű volt. Egész egyszerűen lehetetlenség 26 méternyi töltésmennyiséget egyben tartani közel fél percen át. A gömbvillám népies neve „matató ménkő”, utalva a folyamatos mozgására, „kereső-kutató” tevékenységére. A nagykanizsai fényjelenség azonban egy helyben állt, mozdulatlanul. Valaki arra gondolt, esetleg a nagyfeszültségű vezetékbe csapot villám, és annak fényét látták, ám a közelben nincs nagyfeszültségű vezeték, és egyébként sem volt áramkimaradás. A fényjelenség talajszinten mutatkozott, tehát ez az elmélet sem jött össze.

5. Idegen űrhajók – A közel 30 évvel ezelőtti „showműsor” olyan rettegéssel töltötte el a nagykanizsai gabonakör kapcsán megszólalókat, hogy csípőből utasították el még a lehetőségét is, hogy idegen űrhajó szállt volna le a helyszínen, s az okozta volna a fényjelenséget. Sajnos, és ez kétségbeejtő, sem az ufókutatók, sem egyéb kutatók (fizikusok, geológusok, híradástechnikusok, biológusok, stb.) nem érezték úgy, hogy műszerekkel kellene felvonulniuk a helyszínre, a spektrum legkülönbözőbb sávjaiban sugárzásméréseket végezni a kör különböző pontjain és egyre távolodva tőle; szakszerűen talaj- és növénymintákat kellett volna gyűjteni, s azt megfelelő dokumentáció után elemezni. Miért is nem tették?

A Zala Megyei Hírportál felvétele a gabonakörről.

Elsősorban azért, mert egyértelműen kiderült volna, hogy a gabonakör területén a sugárzás lényegesen magasabb, mint a közvetlen térségében, hogy a talaj nem nedvesedik, hogy a gabonaszálak csupán meghajlottak és nem törtek, hogy az ultrahang tartományban jelentős többletenergia mérhető, valamint az ibolyántúli fény tartományában is. Mindezek a dolgok egyetlen magyarázat felé mutatnak: a helyszínen igenis idegen űrhajó tartózkodott!

Amikor a repülő csészealjak talajközeli lebegő üzemmódból hirtelen elstartolnak – a közeledő autó megzavarta őket – ilyen és hasonló nyomot hagynak maguk után. Következetesen.

B. Vince és társa világszenzációba illő eseménynek volt tanúja, és rögzítette azt, miáltal egyértelműen bizonyítható a felvételük segítségével a fényjelenség és a gabonakor kapcsolata. A fényjelenségé, mely – kizárásos alapon – idegen űrhajó felszín közeli lebegése során keletkezett, miként a hirtelen elstartolásuk következtében a gabonakör.

Megszólal a szemtanú:

Idegen Űrhajó Nagykanizsa határában?

Az Ufómagazin előző számában igyekeztem minél részletesebben beszámolni – a rendelkezésemre álló ismeretek alapján – a Nagykanizsa határában megfigyelt rendkívüli fényjelenségről, s a hozzá köthető óriási méretű gabonakör megjelenéséről. Időközben sikerült felvennem a kapcsolatot az egyik szemtanúval, aki nevét és arcát is vállalva részletes tájékoztatást adott számomra a jelenségekről, illetve a kapcsolódó eseményekről. Köszönettel tartozom Bogdán Vincének, hogy segítségével, meglehetősen jól sikerült dokumentálni ezt az egyedinek, látványosnak és páratlannak tekinthető jelenséget. Köszönettel tartozom a szakszerűségének is, ahogyan az eseményeket kezelte!

Mi is történt?

Bogdán Vince barátjával, Dezsővel, autóval hajtott hazafelé június 18-án este, szakadó esőben. Dezső éppen a nap eseményeit sorolta maga elé hajolva, ki sem nézett az ablakon. Ahogy az út kanyarodott, úgy került Vince látóterébe a hatalmas fényesség. Folyamatosan szólongatta a barátját, aki csak nagy sokára nézett ki végre az ablakon, mintegy fél perccel később figyelt csak fel Vince kérdésére, addig „mondta a magáét”. Vince pedig egyfolytában ismételte: „Mi a rák ez?, Na most, frankón! Dik, az nagyon világít! Ember, felgyulladt valami!” – aztán hirtelen eltűnt a fény. Vince becslése szerint, legalább fél perc telt el a fény megpillantása és a felvétel elindítása között.

Ami a felvételen nem látszik, szabad szemmel viszont jól kivette: „A fény nem egységes volt. A közepe rendkívül erősen ragyogott, fehér színnel. Körülötte felfelé irányuló fénykévék tündököltek, mindenféle színben, s ezek a fénykévék forogtak a központi fény körül.” – Később a viharvadászok megvizsgálták mindenféle technikával a felvételt, s megállapították, hogy a központi fényforrás nyoma még másodpercekkel azután is kivehető, amikor már a fiatal emberek szeme nem látta azt. Más felvételeket is elemeztek, azokból az derült ki számukra, hogy a fény magja még 8-10 másodperccel a nappali világosságot árasztó ragyogás eltűnte után is halványan ugyan, de jelen volt. A viharvadászok az eset tanulmányozását követően kijelentették: „Semmi olyant nem tudnak rá mondani, amiről valaha is valaki feljegyzést készített volna.” Egyáltalán nem túloztam tehát, amikor „világszenzációnak” neveztem a jelenséget.

Bogdán Vince, háttérben a hatalmas gabonakör.

A viharvadászok nappali, helyszíni vizsgálataiból egyértelműen kiderült, semmiféle villám- és/vagy elektromos tevékenységnek a helyszínen nincs jele és nyoma!

A Tűzoltóság és a Katasztrófavédelem is kivonult, ám sem tűznek, sem elektronikai zavarnak nyomát sem találták. Elmondták: „Sem légi- sem földi kábel nem vezet a helyszín közelében.” Továbbá: ”Bármiféle tűzeset nyoma nem fellelhető!”

A fény ragyogása idején nem volt áramszünet – sehol, még a környéken sem! - a kihunytát követően néhány perccel tehervonat haladt a közeli sínen. Minden elektromos berendezés tehát működött. Nem volt sem kábelszakadás, sem zárlat, sem semmi.

A gabonakör széle éles, határozott jellegű. Szépen láthatók a kisebb kévékbe rendeződött, az óramutató járásával ellentétesen meghajlott gabonaszálak.

A közeli házakból is megfigyelték a nappali erősségű fényjelenséget, az ott lakók azonban a hangját is hallották. Egy 72 éves néni, „mély, zúgó-búgó hangról” számolt be. Egy 50 éves férfi a „gépi sövényvágó hangjához” hasonlította, „olyan kerepelő hangot adott, mintha éppen le akarna fulladni a motorja”. Mások „fűkasza hangjához tudták leginkább hasonlítani”. Mindezt azzal egészítették ki, hogy maga a fény egy erős villanást követően hunyt ki.

A kb. 300 méterre lévő KŐGÁZ Épszer Kft. Környékének egyik lakóházából szintén sikerült lefilmezni a jelenséget. További videó készült egy 3.5-4 km-re lévő erkélyről. Nagykanizsától bő 10 km-re délnyugatra, Szepetnekről, továbbá, a 10-12 km-re délre fekvő Porogszentkirályról is látták a fényjelenséget!

A viharvadászok műszerei nem érzékelték a jelenséget, minden valószínűség szerint a meteorológiai állomások sem, hiszen annak egyrészt nyoma lenne, másrészt riasztást adtak volna ki.

Vincének és Dezsőnek a videó elkészítését követően első dolguk volt, hogy ellenőrizzék, sikerült-e a felvétel, majd pedig a fényjelenség helyszínét igyekeztek megközelíteni, ám semmi szokatlant sem tapasztaltak és láttak.

A gabonakör vizsgálata

Vince egy helyi vadásztól tudta meg, hogy gabonakör keletkezett a fényjelenség helyétől nem nagy távolságra. Ki is ment nyomban a helyszínre a barátjával: „Azzal kezdtük, hogy nyomokat kerestünk. Arra gondoltunk, valaki kitaposta az egészet. De sem karó nyoma a kör közepén, de emberi cipőnyomok sem voltak sehol. A talaj mély volt a hatalmas eső miatt. Ha valaki előttünk járt volna ott, annak látszania kellett volna. Állati nyomokat sem találtunk. A búzát felhajtogattuk, benéztünk alá, de semmi. A szálak szabályosan és rendben hajlottak meg, az óramutató járásával ellenkező irányban. A szálakon a hajlásoknál semmiféle elváltozás nem volt. A haverom lelépte a kört, 28 méternek adódott az átmérője. A kör széle tökéletesen éles volt. A kalászok is teljesen épek voltak, nem támadta meg őket a búzatetű.”

Az országútról ennyit lehet látni belőle.

Megfigyelésük szerint „a gabonakör területén és környékén az elektromos berendezések zavartalanul működtek”. A kör területén azonban egyetlen állatot sem találtak-láttak, még egy árva tücsköt sem. (Ez a jelenség tipikusnak mondható gabonakörök esetében.) A madarak sem daloltak. Csak a forgalom zaját lehetett hallani.

Kérdésemre Vince elmondta, hogy miután beszélt a környékbeliekkel, azok említették, „aznap éjjel nagyon fogtak a kutyák”. Viszont másnap már nagyon csendben voltak ők is. Az ebek tehát olyan frekvenciákat is hallottak, melyek nyugtalanná tették őket. A kutyákra nagyon nem jellemző, hogy vihar közepette hangosan ugassanak. Inkább csöndben összehúzzák magukat.

Vince és barátja többször is kimentek a gabonakört megvizsgálni, ami igen fontos, aratás után is. Azt tapasztalták, hogy míg az aratás utáni tarlón – a bőséges eső miatt – az elhullott magok gyors csírázásnak és növekedésnek indultak, addig a kör területén ugyanezt már nem tették meg. Az a kis gyomnövény-csoport zöldellt tovább, mely már a gabonakor keletkezési idején is ott volt.

Összegzés-  

A gabona meghajlása a kör teljes területén egyenletes és szabályos.

Sem tűzeset, sem elektromos jellegű esemény nem következett be az adott időpontban. Az áramszolgáltatás folyamatos volt – állítják a Tűzoltók és a Katasztrófavédelem munkatársai.

-  A jelenség nem függött össze a viharral. Villámcsapás nem történt, sem a fényjelenség helyszínén, sem a közelében – szögezik le a viharvadászok

-  A viharvadászok semmiféle hasonló esetről sem rendelkeznek ismerettel (pedig, bizonnyal gyakran forgatják a nemzetközi szakirodalmat és az -archívumokat.)

-  A jelenség nem bukkant fel a meteorológiai radarokon.

-  Számos szemtanú megfigyelése áll rendelkezésre, különböző irányokból, a jelenséget legtávolabbról észlelő tanú 12 km-es távolságra tartózkodott az eseményektől.

-  A fényjelenség viselkedése, a nyomán létrejött gabonakör, a gabonakör tulajdonságai, az állatok szokatlan viselkedése, a jelenség hatása a csírázásra, mind-mind egy irányban mutatnak: a helyszínen idegen űrhajó járt.

Zárógondolat

Bogdán Vince beszámolója, adatgyűjtése, megfigyelése, szakszerű eljárása megkérdőjelezhetetlenné teszik az események bemutatott hitelességét. A következő szavakkal zárta beszélgetésünket: „Nem szoktam hazudni. Sem ismerősnek, sem ismeretlennek. Ismerősnek azért nem hazudok, mert ismerem őket, és később kiderülne. És ismeretlennek azért nem, mert 5, max 10 perc múlva úgysem emlékezne rám, és jelentéktelen lenne, amit hazudnék.”

Arany László

A gabonakör középpontja. A talaj kemény, érintetlen. – „lacafaca” szívességéből.

A gabonaszárak közvetlenül a talajnál hajoltak el. A parlagfű mellette lábon maradt. – „lacafaca” szívességéből.

A talajszinten elhajló gabonaszárak és a teljesen ép gyökérzet. – „lacafaca” szívességéből.

i

iii