|
|
A barguziniak visszakérik a csontvázat |
|
|
|
[2007.04.29] |
|
|
|
PETŐFI - Tizennyolc éve zajlik a vita arról, kinek a földi maradványait találták meg Szibériában Levélben kérte a barguzini önkormányzat, hogy a magyarok vigyék vissza a temetőjükben 1989-ben feltárt földi maradványokat. A Szibériából elhozott csontokról a Petőfi Bizottsággal ellentétben az MTA állítja, nem Petőfi Sándor csontjait találták meg, hanem egy europidburját nőét.
A Petőfi Bizottság szerint nem kérdés, hogy a nagy költő maradványai kerültek elő 1989-ben. A Burját Köztársaság barguzini önkormányzata hivatalos levelet írt a Magyar Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak, melyben azt kéri, hogy a magyarok kegyeleti okokból mielőbb juttassák vissza Barguzinba azokat a földi maradványokat, amelyeket 1989-ben tárt fel és szállított Magyarországra a Petőfi-expedíció. Júliusban lesz tizennyolc éve, hogy az akkoriban nagyrédei kazánkirályként emlegetett Morvai Ferenc anyagi támogatásával létrehozott kutatócsoport a szibériai faluban megtalálni vélte Petőfi Sándor sírját. A barguziniak ezeket a csontokat kérik most vissza. Mivel a Magyar Tudományos Akadémia szakértői kizárták, hogy a barguzini lelet Petőfi Sándor földi maradványa, az MTA Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese, dr. Kovács László a barguziniak megkeresése nyomán levélben fordult Göncz Kinga külügyminiszterhez. Ugyanakkor kérte a barguzini sírt a költő nyughelyének tartó Petőfi Bizottságot, vizsgálja meg a csontok visszajuttatásának lehetőségét. Kardos Lajos, a Petőfi Bizottság elnöke szerint, ami az azonosítás jelenlegi helyzetét illeti, ők a Barguzinban feltárást végző nemzetközi szakértői vizsgálatokat tartják elsődlegesnek és hitelesnek. A jegyzőkönyv szerint a Barguzinban megtalált csontváz jellegzetességeinek Petőfi Sándoréval való egyezése és a sír helyére utaló információk olyan megegyezést mutatnak, hogy semmi kétségük nincs a Petőfivel való azonosságot illetően. Idézi az amerikai szakértőket, akik kimondták: egyetlen érv sincsen, amely ellentmondana annak, hogy az expedíció által megtalált csontváz Petőfi Sándoré. „Az amerikai hadsereg szakértői eljöttek Magyarországra, és a konferencián egyértelműen állították, hogy férfiról van szó – mondja. – Mi továbbra is támogatjuk, ha az MTA el akarja végezni a DNS-azonosítást a Petőfiék családi sírboltjának felnyitása után.” Hozzáteszi, hogy eleget tesznek a burját miniszterelnök kérésének, ő ugyanis azzal a kikötéssel engedélyezte 1989-ben a csontok kiszállítását, hogy ha Petőfi, ha nem, az azonosítás végén vissza kell vinni a csontokat Burjátiába. A Petőfi Bizottság biztos benne, hogy Alekszandr Sztyepanovics Petrovics Magyarországtól tízezer kilométerre meglelt sírjában a magyar költő maradványaira bukkantak. A expedíció szakmai vezetője, dr. Kiszely István antropológus szerint ezt bizonyítja a maradványok között talált farkasfog és a bal lábszár ferdesége, amit Kardos Lajos szerint az MTA is megállapított. Az MTA az akkori miniszterelnök, Németh Miklós felkérésére vett részt a vizsgálatokban, s amikor nyilvánosságra hozták, hogy a csontváz nőtől származik, sokan gúnyolódtak a hír hallatán, még karikatúrák is megjelentek. Kovács László szakértőként utoljára 2004-ben járt Barguzinban, amikor a Szibériai halott című tudományos ismeretterjesztő filmet forgatták. „A barguzini önkormányzat közölte, elfogadják az MTA véleményét, mely szerint nem Petőfi Sándor csontjai kerültek elő, ezért kérni fogják visszaszolgáltatásukat – mondja. – Biztos vagyok benne, hogy a Petőfi Bizottság nem adja vissza a csontokat, azt mondják majd, még nem történt meg az azonosítás. Mi és szovjet kollégáink már 1990-ben megállapítottuk: egy nő csontvázát találták meg a barguzini sírban, ezt hagyományos antropológiai és csontkémiai módszerekkel 1992-ig megerősítettük, később az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek Patológiai Intézete laboratóriumában kétszer is elvégezték a DNS-vizsgálatokat, melyek eredménye ugyancsak ez volt. Az MTA sohasem kezelte tudományos kérdésként a barguzini sírfeltárást, amely kiindulópontjául legendát választott, tehát eleve kudarcra volt ítélve. Sok pénzbe került a kutatás, nehéz elismerni, hogy nem jártak és nem is járhattak sikerrel.”
A maradványokat titkos helyen őrzik kegyeleti körülmények között „Sok minden homályos ebben a levélügyben – mondja Morvai Ferenc. – A közeljövőben kiutazunk Barguzinba, összehívjuk a Petőfi Bizottság ülését, és az új információk, valamint tapasztalatok birtokában döntünk arról, hogy mi legyen a következő lépés. Immár tizennyolc éve húzódik a csontok azonosítása, ami a kormány illetékessége, hiszen ehhez meg kellene nyitni Petőfiek családi sírboltját. A barguzini maradványok, megfelelő kegyeleti körülmények között, egyházi megőrzésben vannak.”
Csontos Tibor
|
|
