|
|
MVSZ: Elhallgatta a régész, hogy járt Barguzinban |
|
|
|
Hunhir.info 2011.11.21. |
|
|
|
Amint arról sajtószolgálatunk tájékoztatott, két héttel ezelőtt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM- HIM) által rendezett régészeti konferencia keretében dr. Kovács László régész „Petőfi Sándor őrnagy” sírjáról tartott előadást, amelyben „szélhámosságnak” nevezte mindazon feltételezéseket, amelyek Petőfi sírjának lehetséges helyszínéül a Bajkál-tó melletti Barguzint jelölték meg. Utólag derült ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatójának előadásából egy fontos részlet kimaradt. Fuksz Sándor, a Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora megdöbbenéssel értesült arról, hogy Kovács László maga is járt Barguzinban, amiről előadásában mélyen hallgatott. Méghozzá nem is oly régen, és nem is akármiért. A kandidátusi fokozatát 1981-ben Moszkvában megszerző régész a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese volt. Ebben a minőségében 2004. október 7-én Barguzinban járt és előadást tartott, arról győzködve hallgatóságát, hogy Petőfi semmiképpen sem kerülhetett oda, mert valószínűleg Törökországba menekült. (Borzák Tibor: Holt lelkek kísértenek Barguzinban, http://www.szabadfold.hu/szfo_cikk_8962).
Ez olyan fontos információ, amely semmiképpen nem hiányozhatott
volna a Petőfi sírjának hollétét taglaló, Barguzint emlegető
előadásból. Ennek elhallgatása erkölcsileg vállalhatatlan – vallja
Fuksz Sándor. 1. Vajon miért fontos a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy magas rangú kutatója sok ezer kilométert utazzon és a Burját Köztársaságban győzködje a helybélieket: legendáik nem igazak, Petőfi nem került sohasem Barguzinba. Különösen furcsa ez másfél évtizeddel azután, miután az MTA ellentmondást nem tűrően leszögezte, hogy a Barguzinban kiásott, és a feltárók által Petőfi Sándornak tulajdonított csontváz egy nő földi maradványa. (!?) 2. Vajon nem volna olcsóbb, ésszerűbb és tudományosabb genetikai vizsgálattal összehasonlítani a Barguzinban feltárt leletet és Petőfi Sándornak az MTA tudományos gyűjteményében őrzött hajtincsét? 3. Vajon szabad-e közpénzből két évtizeden keresztül fizetni az MTA azon tudományos gyűjteményének osztályvezetőjét,aki nem tudja, hogy az általa felügyelt gyűjteményben található az egyik legfontosabb magyar nemzeti ereklye, Petőfi Sándor hajtincse? Ennyire gazdagok lennénk? Kérdések, amelyekre a magyar emberek választ várnak. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendezvényén tartott előadásában Dr. Kovács László ezt a Petőfi-álsírt ajánlotta Petőfi-zarándokhelyként, jóllehet ezt a sírt már 1902-benfeltártak, és minden kétségét kizáróan bebizonyosodott, hogy a benne eltemetett ember semmiképpen nem volt Petőfi Sándor.
"Szégyen és pirulás nélkül tovább nem tűrhetjük a bizonytalanságot s
még jókor el kell magunkról hárítani a késő kornak bizonyosan
bekövetkező vádját, hogy kortársunknak, a nemzet nagy költőjének
sírját felkeresni restek valánk, s a helyett megelégednénk naponkint
megújuló mendemondákkal, melyeket részint a jóakarat, de többnyire a
rövidlátóság s nem ritkán szándékos áltatás koholt végnélküli
ámításunkra. Tudni akarjuk, tudnunk kötelesség: Petőfi Sándor hol és
mikor halt meg!" – írta 1860-ban Pákh Albert, a Vasárnapi Újság
alapító főszerkesztője, Petőfi barátja. A feladat ma, százötven év
múltán is ugyanaz: Fel kell kutatnunk, és el kell temetnünk Petőfi
Sándort!
|
|