Levél a parlamenti képviselőkhöz

1991.02.20

 

 
Megamorv Petőfi Bizottság
Nagyréde, Kossuth u. 4.
3212


Tisztelt Képviselő úrhölgy!
Tisztelt Képviselő úr!


Tudom, a mai parlamenti munkában számtalan területen egyszerre és azonnal kellene újat alkotni ahhoz, hogy hazánk az európai népek közösségében ismét elfoglalja több mint ezeréves történelmi múltjának megfelelő helyét.
Talán ismeretes ön előtt, hogy magam is szerettem volna részt vállalni ebben a munkában, de sajnálatos okokból ez nekem nem sikerült. Választóim akkor azt kérték elsősorban, hogy az elmúlt rendszerben, sok-sok méltatlanság közepette megszerzett vállalkozói tapasztalatommal segítsek az új gazdaság kialakításában.
Magam is ezt tartottam volna az egyik fontos feladatomnak, de nem a legfontosabbnak. Ez, tőlem, a vállalkozótól talán meglepő, de oka van.

Az elmúlt években több tízezer emberrel találkoztam, beszéltem, és azt tapasztaltam, hogy a magyar emberek többségénél egy fásultság, hitevesztettség, a minket mindenkor annyira jellemző szabadságszeretet kezd tompulni, elveszni. Különösen az elmúlt 40 év rágta el sikeresen az ezer éves fa gyökereit.
Ezért próbálkoztam már 1987-ben a Magyar Korona valós, részletes történetével foglalkozó könyvet minden érettségizőhöz eljuttatni. Szerettem volna a fiatalságban felkelteni, szüléikben ébren tartani hazánk múltja, nemzetünk Ősisége iránti érdeklődést. Szerettem volna elhitetni, hogy múltunk, kultúránk ápolása nélkül nincs jövőnk és a pusztulási folyamat folytatódik, ahogy az internacionalista vezéreszmére hivatkozva azt részünkre 40 éve megterveznék. Ezen törekvéseimet ismerve kerestek meg 1988-ban a Petőfi Sándor kutatásával foglalkozó mai Petőfi Bizottság tagjai. Én már akkor felismertem az ügy jelentőségét, és bízva annak sikerében, mindmáig egyedül finanszírozom vállalkozói jövedelmemmel a teljes kutatást.
Hála Istennek! Úgy néz ki, hogy kutatásainkat eredményesen végeztük. Az amatőrök, a magyar és nemzetközi tudósok részvételével 1989. július 17-én Barguzinban megtaláltuk, illetve a nemzetközi tudóscsoport jegyzőkönyvének megfelelően fogalmazva: a rendelkezésre álló 23 előzetes ismérvnek megfelelően, nem találtunk olyan eltérést, ami kizárná a lelet Petőfi Sándorral való azonosságát. Ez, a matematikai valószínűség nyelvére lefordítva, azt jelenti, hogy kb. 8 milliárd ember közül fordul elő még egy ilyen jellegzetességgel bíró egyén.
Ennek ellenére az elmúlt másfél év alatt nem tudtuk elérni a földi maradványok hazahozatalát, hogy lehetővé váljon egy tőlünk független, a kormány által felkért, nemzetközi tudóscsoport általi hitelesítése.
Sajnos azt tapasztaltuk eddig, hogy a tudományos vizsgálatok helyett politikai motivációjú intézkedések történtek a Magyar Tudományos Akadémia, a sajtó, a rádió és tv részéről. Kormányaink eddig, közvetlen, a kérdés jelentőségét megillető intézkedést nem tettek. Felületes, szakszerűtlen. negatív célirányú vizsgálatokat végeztetett a Magyar Tudományos Akadémia is. Az ezzel kapcsolatos dokumentumaink nyilvánosságra hozatalától mai napig elzárkózik a „nemzeti tv” és a „független” sajtó.
Az ügy hivatalos magyarországi lezárását követően a Magyar Tudományos Akadémia 1989. július 17-e után csak 6 hónappal később, 1990. január 8-11 között Moszkvában vizsgáltattá meg először a leletet.
Ez, azonban nem akadályozta a Magyar Tudományos Akadémia szóvivőjét abban, hogy két nappal a vizsgálatok megkezdése előtt ne közölje a Magyar Rádió Kossuth adásának: a lelet nő! A vizsgálatról 1990. március 27-én hoztak határozatot, amelyet 1990. szeptemberében /a vizsgálat után 9 hónappal!/ közöltek a Magyar Tudomány c. folyóiratban. A Magyar Tudomány folyóirat bizottságunknak a jegyzőkönyvi megállapításokra vonatkozó kifogásait /a Magyar Tudományos Akadémia az előzetesen az általa a sajtóban is közölt 5 pontos vizsgálatai tervének 4 1/2 pontját nem hajtotta végre, bizottságunkat nem vonta be az értékelésbe, megállapításaival nem értünk egyet, mert a tényeket nem veszik figyelembe, stb./ csak újabb 5 hónappal később, 1991. februárjában kívánta kiadni. A Magyar Tudományos Akadémia jelentése az „azonosításon" túl olyan határozatot is tartalmazott, hogy fel kell kérni a Szovjet Tudományos Akadémiát a barguzini emlékhely megszüntetésére, stb. A Szovjet Tudományos Akadémia, az Magyar Tudományos Akadémia kérésére hivatkozva, /V. K. Agalov levelét másolatban csatoltam/ a csontok visszatemetésére intézkedett a Burját Minisztertanács felé. A lelet megmentése érdekében bizottságunk azonnali intézkedést határozott el. Ennek keretében 1991. január 14-én azonos tartalmú levélben kértünk segítséget Antall József miniszterelnök úrtól és Göncz Árpád köztársasági elnök úrtól a lelet megmentésére, hazahozatalára és tisztességes vizsgálatára. Göncz Árpád köztársasági elnök úr eddig nem válaszolt, Antall József miniszterelnök úr pedig az Magyar Tudományos Akadémia új elnökének adta át levelünket, amivel a kör bezárult. Idő közben a Burját Köztársaságtól ismét olyan jelzést kaptunk, hogy a lelet biztonságának érdekében azonnal kell intézkednünk. Ezért 1991. február 6-án Moszkvába utaztunk, ahol a földi maradványokat sikerült hivatalosan átvennünk és biztonságba, valamint a további vizsgálata céljából a Burját Köztársaság MT engedélyével az Egyesült Államokba szállítottuk.
Az Egyesült Államok érintett intézményei megtiszteltetésnek vették felkérésünket, és a tényleges költségekhez képest csak jelképes térítésért vállalják el az azonosítási eljárás elvégzését. Vizsgálati módszerüket, a „DNS print" nevű eljárást, a vietnámi háború halottainak azonosítása kapcsán fejlesztették ki. és a szülök génmintáinak alapján 100%-os azonosítást tudnak elérni.
A Magyar Tudományos Akadémia 10%-ban végrehajtott azonosítási programjának két leglényegesebb megállapítását /a lelet nő. illetve a temetés csak kb. 30 éve történt/ az amerikai és svájci tudósok, már megcáfolták. Közölték, a lelet férfi, a sírban lévő másik koporsó fájának dendrokronológiai vizsgálata pedig a fejfáról ismert 1856 évi időponttal -18+4 éven belüli egybeesést mutat. Mindkét részről vállalták. hogy Magyarországra utaznak és nyilvános tv fórumon ismertetik módszereiket és eredményeiket a Magyar Tudományos Akadémia és Szovjet Tudományos Akadémia szakértőinek.
Amennyiben a magyar kormányzati és tudományos szervek eredményeinket, a szinte minden kétséget kizáró matematikai valószínűségi értéket, nem tekintenék elegendőnek, a szülök vagy rokonok csontmintáinak alapján elvégzik a „DNS print" eljárással is az azonosítást.

A várható eredmény különös jelentőségére való tekintettel bizottságunk és a világban élő magyar emberek nevében kérem önt, hogy a legmagasabb fórumon, a magyar parlamentben szíveskedjék kérésünket támogatni, a vizsgálatokat és Petőfi Sándorhoz méltó hazahozatalt elősegíteni.
Szíves tájékoztatásul, kérésünk alátámasztására, az alábbi cikkeket, jelentéseket válogattuk össze a sokszorta terjedelmesebb dokumentáliónkbóL:

1. /Petőfi Sándor segesvári utolsó napjára vonatkozóan:
- Nehéz Mihály: A szibériai Petrovics /Petőfi/ legendák.
- L. J. Eliaszov, szovjet néprajzkutató 1937. évi barguzini gyűjtéséből: A feltámadott - Hehéz Mihály fordítása.
- Mikolás Miklós: Segesvártól Barguzinig /Pesti Hi rlap 1991 . febr. 4. /

2./ Az 1849-ben Szibériába került magyar hadifoglyokról szóló híradások:
- Borzák Tibor: Miért hazudnának a memoárirók? /Petőfi népe 1991. II. 14./

3. / Válogatás Petőfi Sándor barguzini tartózkodásával kapcsolatos szibériai dokumentumokból:
- L. J. Eliaszov: A titokzatos száműzött. /Fordította Nehéz Mihály/
- Együd Éva-Szuromi Lajos: Két ismeretlen szerzőjű orosz nyelvű vers Petőfiről /A verseket fordította Nehéz Mihály/
- •Szuromi Lajos: Két orosz nyelvű vers Petőfiről. Verselemzés. /A verseket fordította Nehéz Mihály/ /Hevesi Szemle 1990. február-április/
- dr. Kun Ferenc: A szuromi teória igazsága.

4./ A barguzini Petőfi sírral kapcsolatos híradásokból:
- Jurij Vinokur: Levél Vaszil Vasziljevics Pahirjának

5./ Részletek a barguzini ásatásokról készített jelentésből:
- dr. Kiszely, A. Buajev, Bruce Latimer, Clyde Simpson: Végső következtetések.
- dr. B.Latimer, dr.C. Simpson:
- Petőfi sujtásos atillája
- Daguerotipiai megfigyelések
- dr. Straub Imre: Petőfi kiálló bal felső szemfogáról /irodalmi kigyűjtések/
- Tv-s trükkök a dokumentumfilm közvetítés megakadályozására:
- a Petőfi Bizottság 1989. augusztus 1-i telexe Bereczky Gyula, a MTV elnöke részére
- az MTV-nél másfél év alatt sem változott semmi, avagy a „nemzeti tv" 1991. január 18-i elutasító levele

6./ A Szovjetunió Minisztertanácsának 1815/89. X.17. sz. rendelkezése az azonosítási eljárás harmadik országok szakembereinek bevonásával történő lebonyolítása előkészítéséről, az 1848-49-es levéltári adatok Petőfi Bizottság részére történő átadásáról.
/Nem sikerült megállapítani, miért változott meg hozzáállásuk 1990. január 5-re. Talán összefüggésbe hozható az MTA kérésével, hogy többszöri halasztás után ne a lelettulajdonos Burját Köztársaság fővárosában legyen az azonosítási eljárás, ahol felkészültek erre, és nem piaci mérleggel, harmadik ország képviselőinek kizárásával, stb. kívánták az eljárást lebonyolítani/

7./ Az 1990. január 8-11. közötti moszkvai azonosítással kapcsolatos dokumentumainkból:
- Farkas Gyula MTA Bizottság antropológusának előzetes véleménye: egy női medence eleve értelmetlenné tenne minden vitát, legfeljebb egy Alexandra Petrovics barguzini temetésének igazolására volna jó.
- „Burját földi csontvallató" /Népszabadság-Mozaik 1990. január 4./
- Az MTA Bizottság vezetőjének. Harsányi Lászlónak és Farkas Gyula antropológusnak előzetes nyilatkozata a földminták, stb. szükségességéről./ Később a Kerepesi temető kontrollminái alapján hoztak döntést...!/
- MTA jelentés és 25/1990. sz. elnökségi határozat az azonosításról /Magyar Tudomány 1990. 9.szám/
- dr. Kiszely István: Véleményünk nem változott /Magyar Nemzet 1990. IX.25./
- Pécsi István: Szerintünk gyanús sietség /Magyar Hirlap/
- Csank Csaba: Petőfi Sándor 1823-1849? /A helyzet 1990. február 24./
- Borzák Tibor: Publikációs vita Petőfi ügyben /Mai Nap/
- Szabó Géza: Egy vizsgálat nyitva hagyott kérdései /Reggeli Pesti Hírlap 1990. XII.12-14./
- Borzák Tibor: Gyanús jelek, véletlen egybeesések? /Reggeli Pesti Hírlap 1990. XII.14./
- Borenich Péter: A bonckés Paganinije II. /Új idő 1990. november/

8./ Szovjet újságcikkek a moszkvai azonosításról:
- M. I. Salenik: Nyilt levél a Szovjet Tudományos Akadémia Archeológiai Intézet igazgatójához V.P. Alexejev elvtárshoz, a Szovjet Tudományos Akadémia tagjához, akadémikushoz.
/Fordította: Nehéz Mihály/

9./ Levélmásolatok:
- Kérelem Antall József miniszterelnök úrhoz és Göncz Árpád köztársasági elnök úrhoz /a két levél tartalma megegyezik/
- Kérelem Beke Kata Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárához. Melléklet: Kis József - Véleményem a „Szibériai Petőfi sir - kérdéséről. /Részlet az 1989. áprilisában készült tanulmányból
Megjegyzés: A Petőfi Bizottság 1989. év elején felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy vegyen részt szakértőivel a barguzini expedícióban. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége felkérte Kiss Józsefet, hogy tegyen javaslatot az együttműködést illetően. Megtette! Nem merte addigi kutatói eredményeit próbára tenni az amatőrök kezdeményezésének.

10./ A földi maradványok átvételével, USA-ba szállításával kapcsolatos iratok:
- V.K. Agalov Burját MT első elnökhelyettesének levele
- Átadás-átvételi jegyzőkönyv Moszkva 1991. II.6. Melléklet: Egészség és járványügyi engedély a kiszállításhoz


Megtisztelő figyelmüket és támogatásukat köszönettel véve.

Budapest, 1991 február 20.



/ Dr.Kiszely István /                                               /Morvai Ferenc/
MPB.alelnök                                                             MPB. elnök

 

 

 

Vissza a nyitólapra