Barguzinról - röviden

Publikációs vita Petőfi-ügyben

   

A hét elején ülésezett a Magyar Tudományos Akadémia, kijelölve a jövő feladatait, a reform útját. Ám mintha nem minden területen történnének lényeges változások. A Magyar Tudomány, az Akadémia központi lapja például vállalkozott rá, hogy közli az MTA jelentését a Petőfi Sándor maradványinak vélt barguzini lelet vizsgálatáról, továbbá a természettudományi szakértő bizottság összefoglaló jelentését, valamint az elnökség határozatát.

Ezen közlemények a lap 9. Számában láttak napvilágot, és kitűnik belőlük, hogy az Akadémia már-már lezártnak tekinti a Petőfi-ügyet, holott a beígért vizsgálatoknak csak a töredékét végezték el. Részletesen reagált az Akadémia jelentésére, a szakértői vizsgálatok összegzésére a tavalyi barguzini ásatásokon részt vett egyik régész, Szabó Géza. A hét sűrűn gépelt oldalt megtöltő, tudományos igényű és persze vitairat „hozzászólás” azonban nem jelenik meg a Magyar Tudomány hasábjain, ugyanis az egyik szakértő arra kérte a régészt, hogy maximum két gépelt oldalon foglalja össze véleményét. Ez nyilvánvaló lehetetlenség.

Megkérdeztük Csató Évát, a Magyar Tudomány egyik szerkesztőjét, miért döntöttek úgy, hogy csak kisebb terjedelmet szentelnek a Petőfi-ügynek.

-       Nincs szó arról, hogy elzárkóztunk volna a közléstől. Arra kértük a szerzőt, Szabó Gézát, hogy rövidítse le írását, mert az eredeti, az MTA által közlésre kért szöveg sem volt olyan hosszú, mint az övé. Megadjuk a rövid válasz lehetőségét, még soron kívül is. Ha megkapjuk az anyagot, legközelebb a februári számunkban tudjuk közölni. De csak az elvi kifogásokat. A szakmai észrevételeket, hivatkozásokat szakfolyóiratban kellene publikálnia a régésznek.

-       Az önök lapja nem szakmai folyóirat?

-       A mienk interdiszciplinális folyóirat, az Akadémia központi lapja.

Annyit még megtudtunk, hogy Szabó Géza nem adta fel, keresi annak módját, hogy a teljes szöveg megjelenhessen.

 

B.T.

             

 

Vissza a nyitólapra