Hattyúdal

 

 

Bánatom van, s érző jó szívem.

Ha úgy érzed, mos is megérthetel még,

Jöjj, s füstölögjünk együtt szívem

Lázadó különc sorsomon véges-vég.

 

Bútól nem alszom át éjszakát,

Borongó gondok űzik el az álmot,

S pergő könnyek a szempillát

Mossák, miként hullámverés a partot.

 

Oly sivár az élet nélküled,

Nem fűti szívemet kedves vonzalom.

Igaz lett, amit mondtál; veled

Mostanra elhangzott a hattyúdalom.

 

Ifjú napjaink elröppennek,

Elszáll vígalom, gyönyör s belül

Óhajtalanok az érzelmek.

A szívünk kiszikkad és kihűl…

 

A. Petrovics - Barguzin

Fordította: Nehéz Mihály

 

 

 

Vissza a nyitólapra