|
|
Petőfi-ügy |
|
|
|
Az amerikai kapcsolat |
|
|
|
Csendes hónapok teltek el az egyébként viharos, sokszor botrányt keverő Petőfi-ügyben. A témában lényeges nem történt, miután a szükséges és végső azonosítási eljárás nem folytatható le bizonyos összehasonlító minták nélkül. Amint ismeretes, ezt a Magyar Tudományos Akadémia nem tartja szükségesnek. Ezért hallottuk meglepődve a hírt, hogy állítólag az Akadémia felvette azzal az amerikai klinikával a kapcsolatot, ahol jelenleg is őrzik a Petőfi Sándornak vélt csontvázat. Szerettünk volna részleteket megtudni a tudományos együttműködésről, ám az MTA elnöke, Kosáry Domokos most nem kíván nyilatkozni a Petőfi Népe munkatársának, sem az amerikai kapcsolatokról, sem a hajdani Szovjetunió levéltáraiból előkerült 1848-as dokumentumokról. Az Akadémia szóvivőjét sem sikerült utolérnünk. Eljutott viszont hozzánk annak a híre, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Kelényi Gábor professzor a közelmúltban járt Amerikában és puszta véletlen során éppen abban az intézetben is tárgyalást folytatott a jövőbeni kutatási lehetőségekről, ahol a barguzini leletet őrzik és vizsgálják. Telefonon érdeklődtünk a pécsi egyetemen, ahol egyébként a kontroll-vizsgálatokat végezték az expedíciót követően és arra a következtetésre jutottak, hogy a csontok nem lehetnek a költőé. Kelényi professzor készségesen tájékoztatott amerikai útjáról, mely teljesen független volt az Akadémiától. A Petőfi-ügy nem foglalkoztatta, de amikor Clevelandben hallott arról, hogy az egyik klinikán jelenleg is vizsgálják a csontvázat, érdekességképp ellátogatott oda. Megtudta, hogy igen alapos vizsgálatokat végeztek az amerikai szakértők, csodálatos technikával dolgoznak és egy egészen új módszer segítségével hamarosan azt is megmondják, férfi vagy nő csontjairól van-e szó, de továbbra sem tesznek le arról, hogy megkapják Petőfi vérrokonainak csontmintáit. Az ismert Petőfi-dagerrotípiát és a barguzini lelet koponyáját számítógépes arcrekonstrukció alá vetették , de az amerikai szakértők a molekuláris genetika módszereivel kívánnak inkább biztosabb eredményt elérni. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ezen vizsgálatokba nem kapcsolódik be, mert hiszen ez nem lehet az ő feladatuk, sokkal inkább az oktatás, a gyógyítás és a kutatás más területe képezi a jövőbeni amerikai-magyar kapcsolatot. Mindazonáltal kíváncsian várjuk a fejleményeket (borz)
|
|